Olyan hőszigetelő rendszert szeretnénk bemutatni, amellyel más hőszigetelési eljárásokkal szemben nincsenek költséges feladatok, és akár házilag is kivitelezhető. Mindenki számára fontos, hogy a növekvő energiaárak és a környezetvédelem szempontjait is figyelembe véve egy jó minőségű, tartós hatású és megfizethető árú hőszigetelés legyen a házán. Így elkerülhető, hogy a gyenge szigetelés miatt az utcát fűti, miközben a lakásban, a tetőtérben fázik, nyáron pedig elviselhetetlen a hőség. Egy belső szigetelési megoldásról van szó, melynek lényege, hogy Polisztirol alapú hőszigetelő XPS lapokat helyezünk a belső hideg falfelületre, plafonra, és ezáltal lesz komfortosabb az adott szoba hőérzete. Nem tökéletes megoldásról van szó, de számos körülmény létezik, melyre lehetséges megoldást nyújt. Ilyen problémába ütközünk, ha nincs hozzáférésünk a külső falhoz, vagy a hideg fal másik oldalán lépcsőház van, esetleg ha műemlék jellegű épületről van szó, aminek a homlokzatát nem lehet leszigetelni.
A penészesedés napjainkban az épületek “népbetegsége” lett. Ahhoz, hogy leküzdjük, az okait kell megszüntetnünk. Mi kell a penésznek? Meleg, tápanyag és nedvesség. Megállapítható, hogy az egyetlen dolog, amit a penész életfeltételeiből elvehetünk, az a falfelületen kicsapódó nedvesség.
Hogyan lesz nedves a fal?
Ennek kulcsa a páratartalom, ami a levegőben található vízgőz mennyiségét mutatja meg. A levegő hőmérséklete befolyásolja a maximálisan befogadható vízgőzmennyiséget, ez a hőmérséklet emelkedésével növekszik. Az abszolút páratartalom adja meg azt a páramennyiséget, amennyit a levegő az adott hőmérsékleten tárolni tud. Azt a hőmérsékletet hívjuk harmatpontnak, ahol a levegő vízgőzzel telítetté válik (100%-os páratartalom) és megkezdődik a lecsapódás. Ha a levegő tovább hűl, akkor a benne lévő vízgőz egy része lecsapódik. Közismert az a jelenség, amikor kiveszi a hideg sörösüveget a hűtőből, és rövid idő alatt bepárásodik az üveg, mert hőmérséklete alacsonyabb, mint a szoba levegőjének harmatpontja. A lakásban nem mindennek egyforma a hőmérséklete. Az ablakok, bármilyen jó hőszigetelő értékük is van, nem tudják felvenni a versenyt a falak szigetelő képességével. Ennek a következménye, hogy télen az ablaküvegek hidegebbek lesznek. Ugyanígy hidegebbek a hőhídként működő jobb hővezető áthidalók és azok a részek, amik kiugró falakkal vannak kapcsolatban, és az épületek sarkai. Ha ezeknek a felületeknek a hőmérséklete a harmatpont alá kerül, rajtuk a nedvesség ki fog csapódni, kedvező körülményeket teremtve a penésznek.
| Hőmérséklet | Relatív páratartalom | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| 40% | 50% | 60% | 70% | 80% | |
| 17°C | 3,3 | 6,5 | 9,2 | 11,5 | 13,5 |
| 18°C | 4,2 | 7,4 | 10,1 | 12,4 | 14,5 |
| 19°C | 5,1 | 8,3 | 11,1 | 13,4 | 15,5 |
| 20°C | 6,0 | 9,3 | 12,0 | 14,4 | 16,4 |
| 24°C | 9,6 | 12,9 | 15,8 | 18,2 | 20,3 |
Látható a táblázatból, hogy egy 24 fokos helyiségben, ahol a relatív páratartalom 80%, a harmatponti hőmérséklet 20,3 fok, tehát ha valamely felület ennél alacsonyabb hőmérsékletű, azon a pára le fog csapódni. És ha ez az állapot tartós, akkor megkezdődik a penészgomba fejlődése.
A már említett beltéri szigetelési megoldással a hideg falra téve az XPS lapokat meggátolhatjuk a páralecsapódást a falon, ezáltal a penészgomba fejlődését. Két legyet üthetünk egycsapásra: nő a belső hőmérséklet, megszűnik a penész.